Gábor Bíró, profesorul (Aiud, 1953-1960)

Foștii lui elevi de la Aiud l-au catalogat drept „cel mai îndrăgit profesor de fizică”.
A ajuns la Colegiul Bethlen din Aiud în anul 1953.
înapoi

Gábor Bíró, Profesorul
(1932, Aghireșu–2014, Târgu Mureș)

Foștii lui elevi de la Aiud l-au catalogat drept „cel mai îndrăgit profesor de fizică” și ca un „veritabil profesor, care întotdeauna și-a iubit elevii”. A absolvit secția de matematica și fizică la Cluj-Napoca, posibil la Universitatea Bolyai. A ajuns la Colegiul Bethlen din Aiud în anul 1953, care în 1956 a fost redenumit de conducerea comunistă în Liceul Mixt Maghiar nr. 2. Au fost vremuri grele, bântuite de stalinismul inuman.

Cu toate acestea, în Colegiu a existat o tânără echipă de profesori care și-a pus ulterior amprenta pe procesul educațional al următoarelor decenii. Gábor Bíró a avut relații amicale la Aiud cu bibliotecarul Ádám Dankanits și cu Edit, cu László Király și cu Miklós Józsa. A locuit cu acesta din urmă o perioadă, apoi cu Dankanits Ádám în Târgu Mureș.

Profesorii tineri mergeau împreună regulat în excursii, se plimbau, povesteau, se distrau. Destinația lor pietonală preferată a fost locul cunoscut sub numele de “Platoul Bükkös (cu fagi)”, devenit ulterior poligon militar. Le plăcea foarte mult itinerarul până acolo.
A fost un mare drumeț. Au continuat vechea tradiție a Colegiului, au închiriat un vagon de cale ferată și au cutreierat o jumătate de țară, ajungând în munți (Retezat), la Mare și în Delta Dunării. Árpád Szász profesor de desen, Ferenc Deák profesor de geografie și Viktor Rimbás profesor de educație fizică au fost exemple bune în acest sens.

Colegiul a avut o viață sportivă vibrantă. Jocurile de fotbal pasionante au rămas memorabile. Profesorii au jucat fotbal chiar și la Cluj.

Un efect educațional important a fost atribuit și reprezentațiilor teatrale școlare. Au evoluat împreună pe scenă: profesori și elevi. Un exemplu a fost piesa “Fii bun pân`la moarte”, pusă pe scenă în fosta casă de cultură a Societatăţii de Lectură a Micilor Industriaşi Maghiari din Aiud. Este probabil ca Ferenc Deák să fi fost chiar profesorul din piesă.

Gábor Bíró a fost un pasionat fotograf, cu echipamente de ultimă generație. Fotografia puțin rapsodic, doar atunci când avea dispoziție. A întreținut relații bune cu ginecologul dr. Ferenc Szigetvári care se mutase de la Cluj-Napoca la Aiud, și care de asemenea fotografia cu mare pasiune și cu profesionalism monumentele maghiare ardelene: castele, cimitire și cetăți, documentând milenara arhitectură și cultură maghiară.
Realiza și peisaje foarte bune. Aveau o casă familială în Corund, așa că a cutreierat mediul rural adiacent, fotografiindu-l. A continuat să fotografieze și după vârsta de optzeci de ani. Reședința s-a din Corund (Árcsó) a fost reabilitată individual, unde s-a înființat și un muzeu de aragonit.
În 1958, prin ordin ministerial Colegiul și-a recăpătat denumirea de Școala Medie Bethlen Gábor. Cu această ocazie tot orașul era în sărbătoare, iar tinerii au mărșăluit la terenul de sport al orașului.

Când în 1961 s-a deschis Universitatea de Pedagogie la Târgu Mureș (din 1996 – Universitatea Petru Maior), Ádám Dankanits și Gábor Bíró s-au transferat acolo, în calitate de cadre didactice universitare.

De la Târgu Mureș, a participat în mod regulat la întâlnirile de absolvire ale foștilor săi elevi aiudeni, care erau l-au îndrăgit cu adevărat. Mai multe fotografii îl arată alături de foștii săi elevi, dintre care multe surprind aceste evenimente emoționante.

A murit bolnav, mormântul său se află în cimitirul din Târgu Mureș, în apropiere de mormântul scriitorului András Sütő.

Surse:
• comunicări orale: † László Izmael, László Király, Miklós Józsa, Zoltán Jarosievitz, Erzsébet Kerekes
• comemorări: † Csaba Köble, Ottó Mélász

Levente Rácz; 2019

Bíró Gábor, a tanár
(1932, Egeres–2014, Marosvásárhely)

Egykori nagyenyedi tanítványai „legkedvesebb fizikatanárunk”, illetve „egy igaz, tanítványait mindig szerető, igazi tanárember” címkékkel emlékeztek róla. Matematika-fizika szakot végzett Kolozsváron, talán a Bolyai Tudományegyetemen. 1953-ban érkezett a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba, amelyet 1956-ban a kommunista vezetés 2-es Számú Vegyes Magyar Nyelvű Középiskolának keresztelt át. Nehéz idők voltak, tombolt az embertelen sztálinizmus..

Mégis, a Kollégiumban egy fiatal tanári gárda jött össze, amely később meghatározta az elkövetkező évtizedek nevelési folyamatát.
Bíró Gábor baráti kapcsolatot ápolt Enyeden Dankanits Ádám könyvtárossal és Edittel, Király Lászlóval, Józsa Miklóssal. Egy ideig együtt lakott ez utóbbival, majd Marosvásárhelyen Dankanits Ádámmal.

A fiatal tanárok rendszerint együtt kirándultak, sétáltak, beszélgettek, szórakoztak. Kedves sétálóhelyük volt a Bükkös-laposának nevezett hely, a későbbi katonai lövölde. Nagyon szerették az oda vezető utat.
Nagy kiránduló volt. A régi kollégiumi hagyományt továbbvitték, vasúti kocsit bérelve végig-kirándulták a fél országot, a hegyekbe (Retyezát), a tengerre és a Duna-deltába is eljutottak. Ebben elsősorban Szász Árpád rajztanár, Deák Ferenc földrajztanár, illetve Rimbás Viktor testnevelő tanár szolgáltak jó példával.

A Kollégiumban élénk sportélet volt. Emlékezetesek maradtak a szenvedélyes foci meccsek. A tanárok még Kolozsváron is fociztak.

Fontos nevelő hatást tulajdonítottak a diákszínjátszásnak. Együtt lépett fel a színpadon: tanár és diák. Ilyen volt a volt az egykori Iparos Önképzőkörben színre vitt Légy jó mindhalálig. Talán éppen Deák Ferenc lehetett a betanító tanár.

Bíró Gábor szenvedélyes fotós volt, korszerű felszereléssel rendelkezett. Kissé rapszodikusan fotózott, csak amikor kedve szottyant rá. Jó kapcsolatot ápolt dr. Szigetvári Ferenc Kolozsvárról Nagyenyedre került szülész-nőgyógyász orvossal, aki szintén szenvedélyesen és szakszerűen fotózta az erdélyi magyar műemlékeket: kastélyokat, temetőket és várakat, dokumentálva az ezeréves magyar építészetet és kultúrát.

Tájfotósként is jó felvételeket készített. Házuk volt Korondon, ezért sokat járta a vidéket, lencsevégre vette. Nyolcvan éves kora után is fotózott. Árcsói családi rezidenciájukat saját kezűleg hozta rendbe, s abban aragonit múzeumnak is helyet adott.

1958-ban a Kollégium miniszteri rendelettel kapta vissza a Bethlen Gábor Középiskola megnevezést. Ekkor nagy ünneplés helyszíne volt az egész város, az ifjúság felvonult a városi sportpályára.

Amikor aztán 1961-ben megnyílt Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskola (1996-tól Petru Maior Egyetem), Dankanits Ádám és Bíró Gábor átmentek főiskolai oktatónak.

Marosvásárhelyről is rendszeresen részt vett egykori nagyenyedi diákjainak érettségi találkozóin, akik rajongva szerették. Több fotón látni lehet egykori növendékeit, számos felvétel örökítette meg ezeket a szép eseményeket.

Betegségben hunyt el, sírja a marosvásárhelyi temetőben, Sütő András sírjának közelében található.

Források:
• szóbeli közlések: †Izmael László, Király László, Józsa Miklós, Jarosievitz Zoltán, Kerekes Erzsébet
• megemlékezések: †Köble Csaba, Mélász Ottó

Rácz Levente; 2019

sursă fotografii: colecția personală Bíróné Sebő Éva | digitizare: Fototeca Azopan | text prezentare: Rácz Levente
Textele în limba maghiară sunt textele originale din album, scrise de doamna Bíróné Sebő Éva.

Aiud 1953 – 1960 / Nagyenyed 1953 – 1960

În parc se află memorialul studenţilor, care au fost imortalizați şi în cartea lui Mór Jókai.
A sétatéren áll a Jókai Mór által is halhatatlanná lett enyedi diákok emlélműve.

În 1953, Gábor Bíró a fost numit aici profesor de fizică.
1953 ide nevezik ki tanárnak Bíró Gábor fizika szakost.

I-a fost repartizată o clasă de copii zburdalnici. S-a gândit mult: ce să facă?
Egy rakoncátlan osztály vezetését bizták rá. Sokat is gondolkozott: mitévő legyen?

Puteți trăi o viață sportivă adevărată. Sportul și excursiile sunt instrumente educative excelente. Gábor Bíró a știut acest lucru și l-a folosit cu succes.
Komoly sport életet is lehet élni. A sport, a kirándulások kitünő nevelési eszközök. Ezt tudta Bíró Gábor és ki is használta sikeresen.

Clasa a avut și un grup actoricesc, cu Gábor Bíró în frunte. Tocmai prezintă spectacolul „Fii bun până la moartea”. Apoi, în 1956, clasa a absolvit cu succes.
Az osztálynak szinjátszó csoportja is volt, Bíró Gáborral az élen. Épp a -Légy jó mindhalálig-ot adják elő. Aztán 1956-ban sikeresen érettségizett az osztály.

Apoi a venit schimbarea. Colegiul a reprimit numele inițial. În 1957, din Liceul Mixt nr. 2 a devenit din nou Colegiul Bethlen. Tot orașul a sărbătorit.  A fost o adevărată sărbătoare.
Aztán jött a változás. A kollégium visszakapta eredeti nevét. 1957-ben a 2 sz. Vegyesliceumból újra Bethlen Kollégium lett. Ünnepelt is az egész város. Valóságos népünnep volt.

După 1960 se întoarce pentru întâlniri aniversare / 1960 őszétől vissza – vissza tér érettségi találkozok alkalmával

Din toamna anului 1960, Gabi se întoarce la Colegiul Bethlen din Aiud pentru întâlniri aniversare.
A nagyenyedi Bethlen Kollégiumba 1960 őszétől Gabi vissza – vissza tér, az érettségi találkozok alkalmával.

sursă fotografii: colecția personală Bíróné Sebő Éva | digitizare: Fototeca Azopan | text prezentare: Rácz Levente
Textele în limba maghiară sunt textele originale din album, scrise de doamna Bíróné Sebő Éva.